Bátmonostor híres szülötte

Papp István szabó mester és a népművészet mestere.

Bátmonostoron született, nevelkedett, tanult és alapított családot Papp István szabómester, akinek élethitvallása volt a népviseletek elkészítése. A környék összes tánccsoportja ismerte. Ő újította fel az elnyűtt ruhákat, s varrt helyettük másikat. Több mint negyven éve varrt a község „Tóni Pistája”. Egész gyűjteménye volt a csodálatosabbnál csodálatosabb öltözékekből, legyen az férfi-,vagy női viselet. A legrégebbi ruhadarab az 1850-es évekből származott, és voltak olyan felsőruházatai, amit az 1900-as években készítettek. Mivel Bátmonostor környéke szerb, horvát, német és magyarlakta terület, közülük szinte valamennyi díszes ruhának ismerte a mintázatát, anyagát, varrásának fortélyát. Édesanyja és száz évre visszamenőleg a családban még hat őse híres varrónő volt. Ötéves kora óta gyűjtötte a mintákat, a ruhaanyagokat. Később már tudatosan gyűjtötte a népviselet „maradványait”. Innen ismerte a nagyon régi mintákat is és azt, hogy melyik ruhadarabot milyen anyagból kell elkészíteni. Ahogy változtak az idők, úgy változtak a viseletek is.

1910-től kezdődően szinte minden darabból sikerült megmentenie az eredetit. „Életem a népviselet!” – mondta Papp István. A népviselet szeretete, szükséglete vele született. Kevés település dicsekedhetett olyan hiánytalanul teljes, gazdag népviselet-gyűjteménnyel, mint Bátmonostor. Papp István szekrényeit egykor zsúfolásig megtöltték az öreg, de eredeti szépségű ternószoknyák, pruszlikok, bögyös ingek, selyem, tűzött vagy kékfestő kötények, fityulák. Lakásában fellelhetők voltak régi ruházati cikkek, cifra tányérok, korsók, terítők is. Papp István fotóanyagából egy helytörténeti kiállítás is nyílt a Művelődési Házban a „Rozmaring Hagyományőrző Néptánccsoport történeti kiállítása és a bátmonostori népviselet bemutatása régi családi fotókon keresztül” címmel, amelyen az 1800-as évek elejéről származó fotókon keresztül a közelmúltig bemutatta a bátmonostori népviseletet, és a tánccsoportról szóló összes újságcikk, emléklap is megtekinthető volt. Sajnos ez az anyag sem érhető már el. Papp István tudatosan kereste, kutatta a régi házakban, a tiszta szobában vagy a már padláson rejtőző holmikat. Ebből a gyűjteményből rekonstruálható volt a bátmonostori emberek, egyszerű gazdák életének minden mozzanata. Szenvedélyesen gyűjtötte a népművészeti és tárgyi emlékeket, a paraszti-falusi élet relikviáit. A páratlan helytörténeti kiállítás becsületére vált volna bármely múzeumnak.

2003. október 18-án vehette át Papp /Tóni/ István a Díszpolgári címet Korsós Jánostól, Bátmonostor polgármesterétől. Hirtelen bekövetkezett halála tátongó sebet ejtett községünk kulturális életében. Tóni Pistával együtt sajnos megszűnt a nagy jelentőségű, helytörténeti szempontból is ritkaságnak számító megtekintési lehetőség, mint ahogy maga a gyűjtemény is.

EMLÉKÉT KEGYELETTEL MEGŐRIZZÜK!